SCOPE 1, 2, 3 kibocsátások, avagy meddig kell elmenni a zéró kibocsátáshoz egy szervezetnek

Azok a vállalatok, amelyek továbbra is kizárólag vállalati társadalmi felelősségvállalási problémaként kezelik a klímaváltozást, nem pedig üzleti problémaként, a legnagyobb következményeket kockáztatják.” – Michael E. Porter és Forest L. Reinhardt

A légköri CO₂ koncentráció mértékét már jó ideje tanulmányozzák és megállapították, hogy a koncentráció nem mutatott jelentős ingadozást az elmúlt párezer évben, 270 és 280 ppm (milliomod légtérfogat rész) között mozgott. Azonban a modernebb, jóval nagyobb pontosságú eszközökkel közel 60 éve követett adatokból látható, hogy folyamatosan nő a koncentráció, mely kétségtelenül az emberi tevékenység hatása.

A CO₂ koncentrációja mára már elérte a 420 ppm-et, mely 35%-os növekményt jelent az ipari forradalom előtti állapothoz képest. Nem meglepő tehát, hogy már a XX. század közepén megtapasztalt, komoly légszennyezéssel járó időjárási jelenségek hatására megindultak a levegőtisztaság védelmére irányuló nemzetközi kezdeményezések.

Az Európai Unió által 2050-re tervezett klímasemlegesség elérésének biztosítása érdekében az eredetileg 2030-ra tervezett 40%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést (az 1990-es bázisévhez képest) még jobban megemelik az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag jogi formába öntése során. A javaslat értelmében 2030-ra legalább 55%-os nettó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés lesz a cél.

A klímaváltozás elleni küzdelem, azon belül is a dekarbonizációs erőfeszítések sikeréhez elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony mérése és nyomon követése. Egy vállalat hatékony kibocsátáscsökkentési stratégiájának kidolgozásához azonban ismerni kell az üvegházhatású gázok jelentésének 3 kategóriáját, amelyek az adott szervezethez kapcsolódó közvetlen és közvetett kibocsátásokra egyaránt kiterjednek.

Az üvegházhatású gázok kibocsátását 3 kategóriába sorolják (Scope 1, 2, 3). A Scope 1 és 2 bejelentése kötelező, míg a Scope 3 önkéntes, és a legnehezebb nyomon követni.

Scope 1:

közvetlen kibocsátás – a vállalat tulajdonában lévő és ellenőrzött erőforrásokból származó közvetlen kibocsátás, 4 alkategóriába sorolható:

• helyhez kötött égés (például tüzelőanyagok) – minden olyan tüzelőanyagot, amely ÜHG-kibocsátást okoz,
• mobil égés – minden olyan járművet jelent, amely a cég tulajdonában van vagy a cég által irányított, égető tüzelőanyaggal rendelkezik (például személygépkocsik, kisteherautók, teherautók),
• diffúz kibocsátás – üvegházhatást okozó gázok (például hűtő-, légkondicionáló berendezések) szivárgása,
• technológiai kibocsátás – az ipari folyamatok és a helyszíni gyártás során felszabaduló üvegházhatású gázok.

Scope 2:

tulajdonban lévő közvetett kibocsátás – a közüzemi szolgáltatótól vásárolt energia (villamos energia, gőz és hő) előállításából származó közvetett kibocsátások (nem tartozik bele a közművek által az átvitel és elosztás során felhasznált energia).

Scope 3:

nem saját tulajdonban lévő közvetett kibocsátás – a vállalat működéséhez kapcsolódó minden (Scope 2-be nem tartozó) közvetett kibocsátás, beleértve az upstream (beszállító) és a downstream (vevő) kibocsátásokat is, a teljesség igénye nélkül az alábbi alkategóriákba sorolhatóak:

• Upstream tevékenységek:
  • utazás: minden üzleti jellegű utazás és munkába járás során keletkező kibocsátás (csökkenthető tömegközlekedéssel és otthoni munkavégzéssel),
  • hulladékkezelés: minden hulladéklerakóba és szennyvízkezelőbe szállított hulladék,
  • vásárolt áruk és szolgáltatások: a termeléshez kapcsolódó termékek (anyagok, alkatrészek) és az irodai tevékenységhez kapcsolódó termékek (irodabútorok, irodaszerek és informatikai támogatás) előállítása során keletkező összes kibocsátás.

• Downstream tevékenységek:
  • befektetések: 4 kategóriája a részvénybefektetések, adósságbefektetések, projektfinanszírozás, menedzselt befektetések és ügyfélszolgálatok,
  • franchise tevékenységek: egy adott helyen egy másik vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak értékesítéséhez vagy forgalmazásához kapcsolódó kibocsátások,
  • bérbe adott eszközök: a bérbe adott eszköz használatából származó kibocsátások,
  • eladott termékek: a fogyasztóknak értékesített termékek használatából és ártalmatlanításából származó kibocsátások.
  • Szállítás és elosztás: tartalmazza a szárazföldi, tengeri és légi szállításból származó, valamint a harmadik fél raktározásával kapcsolatos kibocsátásokat.
  • Beruházási javak: mindennek az előállításából, használatából és hulladékkezeléséből származó kibocsátás, amit a vállalat működése során termék gyártására, szolgáltatás nyújtására, áru tárolására, értékesítésére és szállítására használ (pl. épületek, járművek, gépek).

Ha nem csak a Scope 1 és 2 kategóriába tartozó, kötelezően bejelentendő kibocsátását követi nyomon egy szervezet, hanem a Scope 3 kibocsátását is figyelemmel kíséri és igyekszik csökkenteni, akkor nem csak a tevékenysége életciklusának átláthatóságát növeli, de az ügyfelek bizalma, sőt a márka hírneve és támogatottsága is erősödhet. Itt felmerülhet a kérdés, hogy mégis mennyire nehéz csökkenteni az egyes kategóriákba sorolható kibocsátásunkat?

A kibocsátáson túl persze sok egyéb tényező is közrejátszik – például a költség és praktikum –, azonban bizonyos mértékig mi dönthetjük el, hogy mivel fűtjük az épületeinket, vagy, hogy a céges flotta ne csak alacsony, hanem egyenesen nulla károsanyag-kibocsátású legyen. Azt viszont nem (vagy csak jelentős erőforrás-befektetéssel) tudja szabályozni az adott szervezet, hogy az általa gyártott terméket vagy berendezést a legkörnyezetkímélőbben használják és az életciklusa végén mit csinálnak vele az ügyfelek. Mivel számos szervezet esetében pont a 3. kategóriába tartozó kibocsátások teszik ki a teljes mennyiség jelentős hányadát, így, ha szeretnénk odafigyelni a környezetünkre, mindenképp szükséges áldozni ennek csökkentésére.

Az egyértelmű, hogy CO₂ kibocsátás nemzetközi szinten van, vagyis csak közös erőfeszítésekkel tudjuk megfékezni. Amit a vállalat megtehet ennek érdekében, az az, hogy a beszállítóival és ügyfeleivel együtt dolgozik a közös kibocsátásuk csökkentését célzó megoldáson.

Földvári Nikolett

A cikk forrása a GoGreen Magazin 2025. novemberi száma (9-10-11-12. oldal).