Az Európai Unió gázfogyasztása 2022-ben negyedévszázados mélypontra csökkent

Az Európai Unió gázfogyasztása jelentős visszaesést mutatott 2022-ben, amikor is közel 22 éves mélypontra csökkent a gázfelhasználás. Az energiaválság és az orosz szállítások megszakadása komoly hatást gyakorolt az uniós tagállamokra, amelyek összességében mintegy 60 milliárd m3-rel kevesebb földgázt égettek el, mint az előző évben. Ezzel az EU fogyasztása hetedét-nyolcadát építette le mindössze egyetlen év alatt. A felhasználás ráadásul az év első felében még csak kismértékben esett, így ősz elejétől vált igazán látványossá a folyamat.

Az EU földgázfogyasztása 2022-ben 357 milliárd m3-re csökkent, ami a 90-es évek közepét idézi. Ez az adat csak egyszer, 2014-ben volt alacsonyabb. Akkor a tél és a nyár is kimondottan enyhe volt, így visszafogott volt a hűtési és fűtési igény egyaránt. Most azonban csak részben köszönhető az időjárásnak a keresletcsökkenés, inkább az energiaválság okozta szállítási problémák, és a szűkösebb kínálathoz való alkalmazkodás járult hozzá a fogyasztás csökkenéséhez.

Az uniós tagállamok között ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók a gázfelhasználás változásában. Szlovákiában például növekedést regisztráltak, míg Finnországban a korábbi gázszükséglet felére csökkent. További kilenc uniós országban a fogyasztás elérte a két évtizedes mélypontot, és nyolc országban 2000 óta csak egyszer égettek kevesebb gázt, mint 2022-ben.

A lakossági fogyasztás uniós szinten 15%-kal esett vissza, különösen a fűtés területén. Az időjárás kedvező alakulása és az energiaválság miatti árrobbanás egyaránt hozzájárultak a lakossági gázfelhasználás csökkenéséhez. Ez Magyarországon sem volt másként, sokkal kevesebb gáz fogyott itthon is. Tavaly október eleje, és az idén március vége között, tehát a fűtési szezon alatt durván 5,7 milliárd m3 földgázt égettünk el, ami az egy évvel korábbitól negyedével, az ezt megelőző 3 év átlagától pedig bő ötödével marad el. A felhasználás visszaesésében a kedvező időjárásnak is volt szerepe, ám nem ez volt a fő ok: az enyhe tél a fogyasztáscsökkenés durván tizedét magyarázza csak. Hosszabb távon további visszaesést prognosztizálnak, mivel Európában egyre több fejlesztés indult a gázalapú fűtés kiváltására megújuló energiaforrásokkal.

Az ipari szektorban azonban nem mindenhol tapasztalható egyértelmű csökkenés. A vállalatok ugyan igyekeztek kiváltani a földgázt, ám erre nem mindig volt lehetőségük. Például a műtrágyagyártásban, ahol alapanyagként használják a gázt, nem volt mozgástér. Az extrém magas gázárak mellett sorra álltak le az üzemek, azaz volt egy olyan időszak, amikor egyáltalán nem, vagy csak a kapacitás töredékén termeltek bizonyos ágazatokban. Ez az idei évben nem fog vélhetően megismétlődni, azaz az ipari gázfelhasználás rövid távon várhatóan növekedni fog kedvezőbb árak mellett, de hosszabb távon összességében csökkenést prognosztizálnak a vállalati fejlesztések hatására.

A gázalapú villamosenergia-termelés terén nem volt érdemi csökkenés, és a jövőben sem várható, sőt, mivel a lakossági fűtésben, és közlekedésben is egyre nagyobb szerepet kap az áram a fosszilis energiahordozók égetése helyett, ez folyamatosan növeli a keresletet a villamosenergia iránt. Az EU villamosenergia-szükségletének egyre nagyobb részét megújuló energiaforrásokkal állítják elő, de a gáz szerepe továbbra is kulcsfontosságú, ugyanis rugalmasan szabályozható termelésre van szükség az időjárásfüggő megújuló energiatermelés kiegészítéseként.