Döntő szerepe van az egyébként szinte minden szempontból aggasztóan enyhe időjárásnak, hogy mára már egyértelműen elhárult a valós veszélye annak, hogy tél végére földgázellátási válság alakuljon ki az EU-ban. Azonban a következő fűtési szezon a jelenlegi kedvező kilátások ellenére még alakulhat kritikusan, ehhez már egy tavalyihoz hasonló extrém forró nyár is hozzájárulhat.
Az idei fűtési szezonnak nagy bizonytalanság mellett vágott neki Európa. Oroszország már 2021-ben elkezdte visszafogni a gázszállítást, 2022-ben pedig megszüntette bizonyos útvonalakon a vezetékes gázszállítást válaszul egyrészt az Ukrajna melletti kiállásukra, másrészt az orosz agresszió miatt Moszkvával szemben hozott gazdasági szankciókra, harmadrészt pedig az európai gáztőzsdék manipulálásával zavart okozni Európában, és ezzel együtt maximalizálni az energiahordozók eladásából származó bevételeket. Ennek hatására egyre többen látták esélyesnek annak a forgatókönyvnek a megvalósulását, mely szerint Oroszország már akár a mostani tél előtt is lényegében teljesen elzárhatja az európai gázcsapokat. Ez a közösség tagjait arra késztette, hogy a lehető legmagasabb szintre töltsék fel gáztárolóikat, a folyamatos és nagy igény és a csökkenő kínálat miatt pedig a gázárak nyár végére minden korábbinál magasabbra szöktek. Az elemzők sokáig a jelentős biztonsági gáztartalék, az alternatív források és a takarékosság mellett sem tartották kizártnak, hogy tél végére fizikai gázhiány alakul ki Európában, ha a hideg évszak időjárása a megszokottnál keményebb lesz. Végül a legvalószínűbb forgatókönyv érvényesült: Oroszország alaposan visszafogta ugyan, de nem zárta el teljesen a gázcsapot, hiszen nem állt érdekében, hogy bevétel nélkül maradjon, és az orosz tárolói töltöttségi szintek már szeptember közepén megközelítették a 100%-ot. Európa pedig jelentős új gázforrásokat – elsősorban LNG-t – tudott bevonni az ellátásába, valamint érdemben csökkent a felhasználás is, így már decemberre világossá vált, hogy a mostani telet akár további orosz ellátás nélkül is biztonságosan átvészelheti az Unió. A fogyasztás visszaesése csak részben köszönhető a takarékossági, energiahatékonyságot növelő intézkedéseknek. Ezek mellett a piaci áron energiát vételező társaságok aktivitásának gyengülése is szerepet játszott a folyamatban. Azonban a legfontosabb tényező a szokatlanul meleg tél volt. Az eddigi adatok alapján az átlagosan 20%-os gázfogyasztás csökkenés 60%-a ebből adódott, tehát egyértelmű, hogy az enyhe idő sietett leginkább a gazdaság, az elszálló energiaárak megsegítségére, ezzel pedig sikerült elhessegetni ezen a télen az áramkimaradásoktól és a fagyos otthonoktól való félelmet. Az ING várakozásai szerint a meleg időjárás miatt Európa a gáztárolók 50%-os töltöttségével léphet ki a jelenlegi fűtési szezonból, így enyhülhet a nyomás a tárolók ismételt feltöltésével kapcsolatban.
A fűtési igény ebből következő mérséklődésének hatása olyan nagy lehet, hogy érezhetően hozzájárulhatott ahhoz, hogy Európa megússza a recessziót, legalábbis egyelőre. Nagyrészt a váratlanul meleg idő következtében az uniós gáztárolók töltöttsége szokatlan módon még az év vége felé is bővülni tudott, és még január közepe felé is nagyobb volt, mint a korábban célul kitűzött 80%.
Nem kis részben az időjárás e szempontból kedvezőnek nevezhető alakulása következtében az európai gázárak január közepére már az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintekre süllyedtek vissza. A másik, szintén az európai gázáraknak kedvező hatás kiváltója a zéró-COVID politika volt, emiatt ugyanis visszaesett kínai kereslet, és így az Ázsiába tartó cseppfolyósított földgáz (LNG) tartályhajók az EU-ban kötöttek ki.
Magyarország földgázfelhasználása 2022-ben 17%-kal, közel 2 milliárd m3-rel mérséklődött a 2021-es mintegy 11 milliárd m3-hez képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az augusztus-novemberi időszakban pedig közel 20%-kal, az uniós átlagnál valamivel kisebb mértékben csökkent a 2017–2021-es időszakhoz képest. Decemberben pedig már mintegy negyedével kevesebb gáz fogyott itthon, mint 2021 utolsó hónapjában az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint. A háztartások több mint 23, a gazdasági szereplők pedig közel 25%-kal csökkentették földgázfelhasználásukat decemberben, részben az árak emelkedése, részben pedig az enyhe időjárás miatt.
A teljes éves országos felhasználás mintegy harmadát adó lakossági felhasználás alakulását elsősorban a hőmérsékleti hatások magyarázzák, így a magasabb téli külső hőmérséklet elsősorban a lakossági fűtési igény visszafogásán keresztül mérsékli az országos gázfelhasználást.
Az időjárással összefüggő keresletváltozások önmagukban 10–30%-kal módosíthatják a teljes gázigényt az elemzések szerint. Ha azonban a klímaváltozás extrém hatásait is figyelembe vesszük, ennél akár jóval nagyobb mértékű eltolódások is keletkezhetnek. A napi földgázfelhasználás és a napi középhőmérséklet alakulása ugyanis erőteljesen összefügg. Míg például +5°C-os napi középhőmérséklet mellett Magyarország napi gázfelhasználása körülbelül 35–45 millió m3, addig -5°C-os napi középhőmérsékleten már 50–60 millió m3, -10°C alatt pedig meghaladja a 70 millió m3-t.
A jelenlegi hosszabb távú meteorológiai prognózisok szerint a következő hetekben és hónapokban folytatódhat az átlagnál jóval melegebb időjárás Európában. Ez továbbra is kulcsfontosságú tényező lehet abban, hogy a gázhelyzet a következőkben is kevésbé alakuljon kedvezőtlenül. Németország esetében ez azt jelenti, hogy ha a hőmérséklet továbbra is az átlaghoz közel vagy afelett alakul, március végén a gáztárolók töltöttsége elérheti a 65%-ot. De ha hidegbetörések, az orosz szállítások további csökkenése és az LNG-import gyengülése jellemzik az előttünk álló időszakot, úgy a készletszint akár a kritikus 20% alá csökkenhet március végére.
Ha a fűtési szezon végére a gáztartalék nem süllyedne extrém alacsony szintre, ez egyben a következő, a földgázellátás szempontjából az ideinél is keményebbnek ígérkező 2023/24-es télre való felkészülést is jelentősen támogatná, lehetővé téve a gáztárolók ismételt feltöltését is. Egy ilyen, az energiahelyzet tekintetében pozitív forgatókönyv megvalósulására már csak azért is jó esély mutatkozik, mert a fűtési igény csökkenése egy hosszabb trend részét képezi. A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban a várakozások szerint térben és időben egyre extrémebb kilengéseket produkál majd az időjárási viszonyokban.
Az időjárásnak ráadásul nem csak télen van jelentős hatása az energiafogyasztásra. A fűtési igény csökkenésével együtt jár a nyári hűtési igény fokozódása is, az ehhez felhasznált villamos energia előállításában pedig a földgáz szintén kulcsszerepet tölt be. Ezért egy forró nyár hatására ismét megugorhat a gázkereslet és az árak. Egyéb tényező lehet, hogy Oroszország tovább mérsékli a földgázexportot. Ha az Európai Unióba irányuló csővezetékes import 2023-ban nullára csökken, és a kínai LNG-kereslet visszaáll a 2021-es szintre, az Európai Unió 2023-ban komoly kereslet-kínálati szakadékkal szembesülhet a Nemzetközi Energiaügynökség szerint.
Ezzel tehát a kontinens jövő télen elégtelen energiaellátással és az egekbe szökő árakkal szembesülhet. Így pedig nyáron az energiaválság újabb szakasza kezdődhet el, amelyet olyan egyéb tényezők is súlyosbíthatnak, mint például a vízenergia-termelő potenciált csökkentő újabb csapadékszegény időszak.
Kelner Máté
A cikk forrása a GoGreen Magazin 2023. februári száma (6-8. oldal).
