Előzmények és általános áttekintés
Hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, melynek köszönhetően számos változás következett be a magyar állampolgárok életében. Azonfelül, hogy számos előnnyel jár az uniós tagság, kötelezettségeket is teljesítenünk kell, melyek közül az egyik az új épületek építésének és meglévő épületek felújításainak energetikai jellemzőinek szabályozásán keresztül kerül teljesítésre. Elmondható, hogy az EU kiemelkedő szerepet képvisel a világ nagy gazdasági, politikai szereplői közül a karbonsemleges célok elérése kapcsán, melyek a globális felmelegedés visszaszorítását hivatottak elérni.
Az épületek (lakossági és ipari együttvéve) igen jelentős %-ban felelősek a CO2-kibocsátásért, 2021-ben 29,3%-ért voltak felelősek az EU-ban, melynek megoszlása 18% és 11,3% volt a lakossági épületek javára[1]. Ebből látszik, hogy az épületek energetikai jellemzőinek javítása azon felül, hogy csökkentené az üzemeltetési költségeket, jelentős CO2-kibocsátás csökkenéssel járna együtt, mely számottevően hozzájárulna az Európai Unió fentarthatóság kapcsán kitűzött céljaihoz, melyek a következők:
2020-ig volt:
2023-ig
2050-ig
Ezen célok igen ambiciózusok, melyek megfelelő jogszabályi motiváció nélkül biztosan nem kerülnének elérésre, számos irányelv került elfogadásra, melyek többek közt az épületek energiateljesítményéről, energiahatékonyságáról is szólnak (2002/91/EK irányelv, 2010/31/EU irányelv, 2018: EPBD recast 2018/844 irányelv). Ezen irányelveknek kerültek kidolgozásra hazai implementációi, a 7/2006-os TNM rendelet, a 176/2008 Kormányrendelet, ezek későbbi módosításai, illetve 2023. novemberétől a 9/2023 ÉKM rendelet.
Ezen jogi szövegek célja az új építésű és felújításon áteső meglévő épületek energetikai jellemzőinek szabályozása, és az azokról készülő tanúsítvány által támasztott követelmények konkretizálása. Tanúsítványra a 176/2008 (VI.30) Kormányrendelet alapján a következő esetekben van szükség:
– ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy
– bérbeadás történik,
Ezenfelül tanúsítványt kérhetnek még bizonyos pályázatok, illetve támogatások igénybevételéhez is szükséges lehet. A tanúsítványok több célt szolgálnak. Egyrészről, tájékoztatást adnak az épület energetikai állapotáról, másrészről javaslatot adnak arra, hogy hogyan lenne az tovább javítható. A tanúsítványok segítenek felmérni a hazai épületállomány állapotát, továbbá azzal, hogy átfogó képet adnak az épületek energetikai jellemzőiről, lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kormány effektív, célzott támogatásokkal segítse a lakosságot. Tanúsítást kizárólag a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő és érvényes jogosultsággal rendelkező személy végezhet. (A jogosultságoknak van lejárati dátuma, lejárt dátumú jogosultsággal nem lehet tanúsítani). Néhány épület típus kivételt képez a tanúsítási kötelezettség alól, ezek az alábbiak:
Új épületek esetén különösen fontos, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek, ugyanis mindaddig, amíg nem felelnek meg, addig nem adható rájuk használatbavételi engedély. Ezenfelül jelentős felújítás esetén is fontos, hogy szem előtt legyenek tartva a jogszabályi előírások. Jelentős felújításról akkor beszélünk, amennyiben a határoló szerkezetek összes felületének legalább 25%-át érinti a felújítás. Ilyenkor az épületnek meg kell felelnie az ÉKM rendelet 3. mellékletében foglaltaknak, szintúgy, mint amikor meglévő épület úgy kerül bővítésre, hogy a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át. A 3. mellékletben szerepelnek a fajlagos hőveszteségi tényezővel kapcsolatos elvárások, illetve az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményértékek. A jelentős felújítással járó követelmények azt jelentik, hogy amennyiben teljes homlokzati szigetelést kerül telepítésre, de az épület többi része korszerűtlen, az épület szinte biztosan nem fog megfelelni a jogszabályi követelményeknek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelentős felújítás követelményeinek igen nehéz megfelelni, így amennyiben fontos, hogy például pályázat vagy támogatás elnyeréséhez biztosítva legyen a jogszabályi megfelelőség, érdemes részletes előzetes számításokat készíteni.
Azt is meg kell jegyezni, hogy nem csak az épületek kerülnek ellenőrzésre tanúsítók által, hanem a másik oldalon, a tanúsítók munkáját is ellenőrzik annak érdekében, hogy a visszaéléseket eltántorítsák, és felfedjék. A tanúsítványok 2,5%-át ellenőrzik. Ezek közül 2% irodai ellenőrzés, szúrópróbaszerű, a típushibák kiszűrése a célja, míg 0,5% helyszíni ellenőrzés, mely a bemeneti adatok helyességét hivatott ellenőrizni. Amennyiben a tanúsító hibázik, pénzbírságtól kezdve egészen a tanúsítástól való eltiltásig számíthat büntetésre. attól függően, hogy mekkorát tévedett, illetve hanyadjára.
Az általános jogi háttér, valamint az épületenergetikai tanúsítás alapvetései után a következőkben szó fog esni a számítási módszerekről, azok hogyan változtak, miket tartalmaznak, hogyan néz ki egy tanúsítvány, illetve, hogy mi alapján kerül megállapításra a rajtuk található besorolási szint.
Számítási metodika
Első körben fontos megjegyezni, hogy a tanúsítás nem egyezik meg az auditálással, számos különbség adódik közöttük. Azon felül, hogy eltér a jogszabályi háttér, a mögöttes indokok is mások. A legfontosabb különbség, hogy auditálás során a fogyasztói szokások is figyelembevételre kerülnek, míg tanúsítás során jogszabályban meghatározott értékekkel, számokkal számolunk, így biztosítva a fogyasztófüggetlen eredményeket, melynek köszönhetően az épület képességei kerülnek megállapításra.
A tanúsítványokban kapott értékeket korábban a TNM rendeletben leírt számítási módszer használatával lehetett megkapni, azonban, annak ellenére, hogy a rendelet hosszú érvényessége alatt számos pontosításon, frissítésen esett át, szükségessé vált annak nagyszabású átdolgozása. Ennek során a jelentős szakmai tudással bíró szakemberek olyan változtatásokat eszközöltek, amellyel az új, ÉKM rendelethez tartozó metodika használatával a valósághoz közelebbi értékek kaphatóak. Fontos megjegyezni, hogy habár számos egyenlet és tényező kerül figyelembevételre, igazán pontos eredmény csak szimulációkkal kapható, azonban azok elvégzése a nagy mennyiségű tanúsítvány mellett nem lehetséges, illetve külön szaktudást is igényel. Az ÉKM-ben, illetve annak függelékében leírt módszertan bizonyos egyszerűsítésekkel él, melyek többek között azért is fontosak, hogy valamelyest sablonizálható legyen a számítás. A számítás során vizsgálandó épületenergetikai követelmények felépítése a következő:
Néhány követelmény szorosan fűződik más követelményekhez, (ha a hőátbocsátási tényezők megfelelnek, akkor nagy valószínűséggel a fajlagos hőveszteség tényező, és az összesített energetikai jellemző is meg fog felelni), míg a többi egymástól független. Az ÉKM rendelet bevezetésével a fent említett követelmények is valamelyest változtak. Korábban CO2 kibocsátás helyett a megújuló részarányt kellett vizsgálni, de ez megtévesztő lehetett, hiszen ellesúlyozta a magas fogyasztásokat (és az azokhoz tartozó CO2 emissziót). Ezen felül néhány épületszerkezet hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményértékek is változtak, a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékei enyhültek, néhány gépészeti elemre vonatkozó előírás pedig kikerült. Megváltozott a tanúsítványok dokumentációjának külalakja, letisztultabb lett, színes ábrák kerültek bele, ezáltal a szakirányú végzettséggel nem rendelkező személyek számára is könnyen értelmezhetővé vált[2].
Az ÉKM rendelettel bevezetésre került a zónázás. Alapvetően az épületet lehetőség szerint egy termikus zónaként kell kezelni, de bizonyos esetekben indokolt lehet több zóna létrehozása is. Ilyen esetek, ha épületen belül több, eltérő funkciójú terület található, vagy az épületrészek hőmérlege között jelentős különbségek vannak (tájolás, belső hőnyereségek stb. végett), vagy az épülettechnikai rendszer összetettsége végett megigényli a több zónás vizsgálatot. A zónákra osztásnak megvannak a lépései, melyek az alábbiak:
Nagyon kisméretű zónák esetén, amennyiben azok a teljes alapterület kevesebb, mint 1%, vagy azonos épülettechnika esetén kevesebb, mint 5%, lehetséges összevonásokkal élni.
Néhány egyéb változtatáson felül az ÉKM rendelet megközelítőleg követi a korábban hatályos, már szinte megszokott TNM rendelet logikáját. A teljes számítási folyamat végén számítható az úgynevezett összesített energetikai jellemző, mely egy egységnyi alapterületre fajlagosított érték, mely tartalmazza az épület nem megújuló forrásból származó éves energiaigényét, mértékegysége [kWh/m2/év). Ezen érték tartalmazza a fűtésnek, használati melegvíznek, szellőzésnek, hűtésnek és a világításnak a fajlagos, valamint a helyben megtermelt és más helyi, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet által nem szabályozott fogyasztóknak átadott vagy a hálózatba exportált, nem megújuló energia fajlagos értékét. Fontos megjegyezni, hogy tanúsítás során a számított energiafelhasználási értékek primerenergiában kerülnek meghatározásra, mely az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, mely nem esett át semmi féle átalakításon, feldolgozási eljáráson. Ez azért fontos, mert a különböző energiahordozók előállításának, szállításának, elosztásának vannak veszteségei, melyet a végsőenergiafelhasználás nem tükröz, szemben a primerenergia-felhasználással.
Azon felül, hogy meghatározza az összesített energetikai jellemzőt, a tanúsítványnak tartalmaznia kell korszerűsítési javaslatot is. A tanúsítványban az egyes rendszerelemek 5 kategória (rossz, gyenge, közepes, jó, kiváló) valamelyikébe kerülnek besorolásra, a korszerűsítési javaslatot úgy kell megtenni, hogy az érintett elem legalább jó kategóriába kerüljön. Továbbá, amelyik szerkezet/épülettechnikai rendszerelem nem felel meg, arra kell korszerűsítési javaslatot tenni, mely által az épület eléri az aktuális előírásoknak megfelelő követelményértéket. Ilyen javaslatok lehetnek például nyílászáró cseréje, homlokzati, födém szigetelés felhelyezése, fűtési rendszer korszerűsítése stb.
A tanúsítvány eredményeként kategóriába sorolható az épület, mely besorolás két betűvel történik. Az első betű az épület energiahatékonyságát jellemzi az előbb részletezett összesített energetikai jellemző, azaz a fajlagos nem megújuló primer energia alapján, míg a második betű a fajlagos CO2 kibocsátás szerinti besorolást jelöli. Ezen felül a tanúsítvány tartalmaz még adminisztratív adatokat, tény és követelmény értékeket a főlapon, valamint a betétlapokon a jelenlegi állapot értékelését, energiahordozóként és felhasználási célokként az energiafelhasználások megoszlását, különböző értékelési indikátorokat, a korábban említésre kerülő felújítási javaslatokat, fotódokumentációt (helyszíni szemlén készített képek), illetve általános kiegészítő téjékoztatást. Ezeknek köszönhetően az azonos rendeltetésű épületek könnyen összehasonlíthatóak, vásárláskor vagy bérbeadáskor mindkét fél tisztában van az épület vagy rendeltetési egység energetikai képességeivel, illetve meghatározható, hogy mely terület korszerűsítésével lenne elérhető jelentős energetikai fejlődés, mely azon felül, hogy csökkenti az energiafelhasználást, a hozzá kapcsolódó költségeket és CO2 kibocsátást, érték és akár komfort növekedést is eredményez.
Hirják Árpád Botond
Forrás:
[1] Balaras, C.A.; Dascalaki, E.G.; Patsioti, M.; Droutsa, K.G.; Kontoyiannidis, S.; Cholewa, T. Carbon and Greenhouse Gas Emissions from Electricity Consumption in European Union Buildings. Buildings 2024, 14, 71. https://doi.org/10.3390/buildings14010071
[2] https://wattler.eu/2023/06/ekm_uj_szabalyozas utolsó elérés: 2024. 12. 31
A cikk forrása a GoGreen Magazin 2025. márciusi száma (4-5-6-7-8-9. oldal).