Az Országgyűlés 2025. június 17-én elfogadta az ESG törvény újabb módosítását a 2026. évi költségvetési törvénycsomag részeként. A jogszabályi változások már a kihirdetést követő napon, 2025. június 20-án hatályba léptek, és számos ponton könnyítik az érintett vállalkozások fenntarthatósági kötelezettségeit. A szabályozás célja továbbra is az, hogy segítse a hazai cégeket az európai ESG elvárások teljesítésében, miközben a túlzott adminisztráció helyett a gyakorlati felkészülést helyezi előtérbe.
A módosítás legfontosabb eleme, hogy 2025-től jelentősen szűkül az ESG beszámolóra kötelezett vállalkozások köre. A törvényt ezentúl csak azoknak a nagyvállalatoknak kell alkalmazniuk, amelyek két egymást követő évben a fenntarthatósági szempontból kiemelt ágazatokban működnek, árbevételük meghaladja a 90 milliárd forintot, és legalább 500 főt foglalkoztatnak. A kis- és középvállalkozások közérdeklődésű státuszuk ellenére sem válnak kötelezetté, így közvetlen ESG jelentéstételi kötelezettség nem terheli őket.
A vállalatok számára fontos átmeneti könnyítéseket is tartalmaz a módosítás. A 2024-2026. közötti üzleti évekre vonatkozó ESG beszámolók elkészítése során nem szükséges auditot lefolytatni, és az elkészült jelentéseket, illetve ESG tanúsítványokat nem kell megküldeni a hatóságnak, illetve közzétenni a vállalati honlapon sem. Ez lényegesen csökkenti az adminisztrációs terheket, miközben lehetőséget biztosít a háttérmunka megerősítésére és az érdemi ESG stratégiák kialakítására.
A mikro- és kisvállalkozások esetében a szabályozás külön figyelmet fordít az indokolatlan terhek elkerülésére: 2027. június 30-ig nem kérhető tőlük ESG adatszolgáltatás, és nem vállalhatnak ilyen irányú írásbeli kötelezettséget. Középvállalkozások esetén szintén kizárt a kötelezettségvállalás, bár önkéntes adatszolgáltatás kérhető. Ez lehetőséget biztosít számukra az ESG területére való fokozatos belépésre, önkéntes alapon, piaci igényekhez és erőforrásaikhoz igazodva.
A beszállítói láncokra vonatkozó kötelezettségek is rugalmasabbá válnak. Amennyiben egy közvetlen szállítónál ESG kockázat kerül azonosításra, és a korrekciós intézkedések ellenére a probléma nem szűnik meg, a vállalkozás a korábbi 3 hónap helyett már csak 30 napig köteles szüneteltetni a kapcsolatot, amennyiben nincs más, enyhébb beavatkozási lehetőség. Ezzel párhuzamosan az állami ESG minősítő rendszer is kialakításra kerül, amely a beszállítói kockázatok felmérését egyszerűsítheti, és egységes értékelési alapot teremthet a hazai vállalatok számára.
Fontos újdonság továbbá, hogy a módosított ESG törvény szigorúbban szabályozza az ESG közreműködők működését: immár a jogosulatlan tevékenység felajánlása (például weboldalon) is szabálysértésnek minősülhet. Ez a rendelkezés a tanácsadási piac átláthatóságát és szakmai hitelességét hivatott biztosítani.
A mostani módosítások jól illeszkednek az Európai Unió egyszerűsítési törekvéseihez, és tovább erősítik a hazai ESG szabályozás gyakorlatorientált megközelítését. A cél nem a formális megfelelés, hanem az, hogy a vállalatok képesek legyenek azonosítani és kezelni a nem pénzügyi kockázatokat, ezzel is erősítve hosszú távú működésüket és fenntarthatóságukat. A változások abban segítik a cégeket – különösen a kisebbeket –, hogy ne kiszolgáltatott szereplőként reagáljanak az ESG elvárásokra, hanem tudatos, felkészült módon élni tudjanak a fenntarthatósági átállás kínálta lehetőségekkel.
Kertész Dóra
A cikk forrása a GoGreen Magazin 2025. július-augusztusi száma (3-4. oldal).