A változtatások középpontjában az adminisztratív terhek mérséklése állt: jelentősen szűkült a kötelezetti körbe tartozó vállalatok száma, a mikro- és kisvállalkozások 2027. június 30-ig mentességet kaptak a beszállítói átvilágítás alól, míg a középvállalatok esetében kizárólag önkéntes alapon történő adatszolgáltatás vált lehetővé. Átmenetileg megszűnt az ESG-beszámolók tanúsítási és közzétételi kötelezettsége is, ugyanakkor a hatóság bármikor jogosult ezen dokumentumok bekérésére. A könnyítések tehát érezhetően csökkentették a kisebb vállalkozásokra nehezedő terheket, ugyanakkor még nem rögzítették részletesen, milyen módon gyakorolhatja a hatóság az ellenőrzési és büntetési jogköreit.
A 2025. augusztus 21-én kihirdetett és szeptember elején hatályba lépett bírságrendelet azonban újabb mérföldkőnek számított az ESG-szabályozás hazai érvényesítésében. A 276/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet kézzelfogható szankciós eszközökkel ruházta fel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH), amely így ténylegesen felléphet a jogsértésekkel szemben. A rendelet 3 fő területet nevesít. A jogosulatlan ESG közreműködői tevékenység – például engedély nélküli tanácsadás vagy szolgáltatás kínálása – 200.000 forinttól 10.000.000 forintig terjedő bírsággal büntethető. Az adatigénylésre és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértése szintén felmerül, ahol az engedély nélküli vagy jogellenes adatkérés, illetve más szervezet jogtalan kötelezése akár az árbevétel 1%-áig, de legfeljebb 50.000.000 forintig szankcionálható, míg a hatóság felé elmulasztott adatszolgáltatás 200.000-től 2.000.0000 forintig terjedő bírságot vonhat maga után. Végül, de nem utolsó sorban az adminisztratív kötelezettségek megszegését említi a rendelet – így az adatbejelentési, adatváltozás-bejelentési vagy ESG beszámolóval, minősítőkkel és szoftverekkel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségek elmulasztása 200.000-től 5.000.000 forintig terjedő büntetéssel járhat. A bírság megállapításakor a hatóság figyelembe veszi a jogsértés fenntarthatósági hatásait, valamint az esetleges önkéntes helyreállító intézkedéseket, továbbá kimondja, hogy több jogsértés együttes fennállása esetén a maximális bírságok összeadódhatnak.
Ez a szabályozási fordulat egyértelmű jelzést küld a piaci szereplőknek: az ESG immár nem csupán kommunikációs eszköz vagy reputációs kérdés, hanem jogszabályi kötelezettség is, amelynek megszegése súlyos, akár milliókban mérhető következményekkel járhat. A vállalatok számára a fenntarthatósági előírások betartása így nem pusztán társadalmi felelősségvállalás vagy imázsépítés kérdése, hanem jogi és pénzügyi kockázat is, amely közvetlen hatással van versenyképességükre és jogszerű működésükre. Ezért érdemes képzett tanácsadó segítségét igénybe venni, hiszen így az esetleges problémák hatékonyan kiküszöbölhetőek. A hatóság megerősített jogosítványai nyomatékosan üzenik: az ESG-szabályok olyan normák, amelyek betartása a jövőben a hazai vállalatok működésének egyik alapfeltételévé válik.
Kertész Dóra
A cikk forrása a GoGreen Magazin 2025. októberi száma (5-6. oldal).